Szigetről szigetre

Sehol a világon nem forrt olyan harmóniába a természeti és az ember alkotta szépség, mint a görög szigetvilágban. Az olümposzi istenek után ezért a földi halandóknak is kedves tartózkodási helyük, fontos úti céljuk.

Három olyan szigetről villantunk fel képeket, ahol valósággá válnak a mítoszok, jelen idejűvé a régmúlt.

A labirintus szigete
Száz-egynéhány évvel ezelőtt még föld borította Knósszoszt, a krétai király, Minósz palotáját. Aztán jött Sir Arthur Evans, és ásatásai nyomán kirajzolódtak a hatalmas épület körvonalai. Evans nem érte be ennyivel, helyreállította a palota jelentős részét. Azóta is vitatkoznak a szakemberek: mennyire hiteles Knósszosz, szabad-e ennyire „újjáépíteni” egy több ezer éves emléket. A látogatót, persze, kevéssé érdekli a vita, inkább átadja magát az élménynek, órákig bolyong a palotában, megbámulja a trónteremben a 4000 éves kőszéket, aztán a labirintust járva zavarba jön: mi a mese, és mi a valóság? Hiszen a király, úgymond, a bikafeju, embertestu szörnynek, a Minótaurosznak építtette a labürinthoszt, akinek tápláléka az Athéntól évi adóba kapott hét fiú és hét lány volt… Ha ez a történet az emberi képzeletben született, vajon mire szolgált a különös építmény?
Maradjunk a tényeknél: Európa legrégibb kultúrája itt, a legnagyobb görög szigeten, Krétán alakult ki. A minószi kultúra Kr. e. 2000 és 1400 között élte virágkorát.

A sziget északi és déli partvidékén, amelyet három, egymást követő hegyvonulat választ el, egyaránt sok a fölfedezni való. „Kötelező” program a Krétán üdülőknek a fővárostól, Irakliontól 5 kilométerre fekvő Knosszosz, de a tengerparti szállodákból néhány óra alatt bárhová el lehet jutni. A vakítóan fehér városkába, Ajiosz Nikolaoszba, Európa leghosszabb szurdokvölgyébe, Szamariába, vagy éppen a Lasszithi-magasfennsíkra, amely nemcsak 10 ezer szélmalmáról híres. Az itt található Dikteoni-barlangot tartják Zeusz, a főisten szülőhelyének.

A rózsák szigete
Rodosz lakói Kr. e. 305-ben, miután visszaverték a makedónok támadását, a kikötőben felállították Héliosz napisten 32 méter magas szobrát. A rodoszi kolosszust később a világ hét csodája közt tartották számon, pedig mindössze nyolcvan évig állt, egy földrengés a várossal együtt romba döntötte.

Az Égei-tenger délkeleti részén, Kis-Ázsia partjainál, 12 sziget (=dodeka nésszosz) terül el, innen a szigetcsoport neve: Dódekanészosz. A legnagyobb közülük Rodosz – sokak szerint az egész görög szigetvilág legvonzóbb idegenforgalmi központja.
A rózsák szigetén (neve a virág nevét rejti) nem is az ókor, inkább a középkor ejt ámulatba. A 13. és a 16. század között Rodosz volt ugyanis a johanniták, a Szent János-lovagrend székhelye. A luxusszállodákkal teli üdülőparadicsom kellős közepén beléphetünk a 4 kilométeres fallal körülvett óvárosba, és végigsétálhatunk a lovagok csodálatos épségben maradt utcáján egészen a Nagymesteri palotáig (amelyet – egy kis történelmi pikantéria – az olaszok, a sziget akkori gazdái, az 1930-as években Mussolini nyaralójának szántak).

Atlantisz
Az Atlanti-óceán egy sziget nevét őrzi: a fejlett civilizációval rendelkező Atlantiszét, amely az ókori görög legenda szerint földrengés következtében süllyedt el. Valamikor a mai Gibraltár környékén keresték, újabban azonban az Égei-tenger közepén fekvő Kikládok 30 szigetének egyikére „gyanakodnak”. Atlantisz ezek szerint nem más, mint Szantorini, amelyhez közeledve a hajó utasait elképesztő látvány fogadja: hófehér városka egy égbe törő szikla csúcsán.

A tudósok megállapították, hogy Kr. e. 1500-ban kitört a sziget közepén emelkedő vulkán, és a sziget nagy része a tengerbe süllyedt. A „maradék” Szantorinin három évtizede folyó ásatások egy valaha virágzó minószi város romjait tárták fel. Az ásatások színhelye Akrotíri, de a turistákat a vulkáni sziklacsúcson álló Thíra várja, remek szállodákkal, fogadókkal, vendéglőkkel és elegáns üzletekkel.

Az egykori kráter helyén található természetes kikötőből meredek út vezet Thírába, de libegőn vagy – vállalkozó kedvűeknek – szamárháton is megközelíthető.

A bejegyzés kategóriája: Utazás
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>